Húsvéti versek a feltámadottról

„Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,/ a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed/ könnyesen, aggódón, búsan, amint van,/ s keresd a Krisztust, keresd a sírban!/ Nem, úgysem fogod megtalálni ottan./ Eléd fog állani feltámadottan.” Hangzik a húsvéti versek egyik legszebbike, Túrmezei Erzsébet tollából, Húsvét hajnalán címmel. Megfogalmazza azt, ami a húsvét lényege. Lehet, hogy még mindig nincs húsvéti szívünk, talán még mindig úgy élünk, mint akinek az embereken kívül nincs semmi más reményünk és ha elbukunk a világban, akkor mindennek vége. Tovább →