Tápanyag-utánpótlás a mezőgazdaságban – Hogy néz ki a gyakorlatban?
Bár Magyarországon a talajművelés alá vont földterületek minőségével kapcsolatban azt tartják, hogy jó termőképességről van szó, valójában a nagyüzemi használat miatt, a szerkezete folyamatosan romlik. A szántás következtében a szerves anyag egyszerűen kiég a talajból, ami nélkül képtelenség megfelelő terméshozamot elérni. Az utánpótlása ennek gyakran műtrágyával történik, de bizonyos területeken szoktak szerves komponenseket is felhasználni. Az utóbbinak kétféle módja ismert.
Az egyik a hígtrágya kiszórása, a másik pedig a szálas almok kijuttatás a környezetbe. Olyan traktorra köthető utánfutókkal is meg lehet oldani a trágyázást, mint ez az egytengelyes trágyaszóró kocsi. Ezen szerkezetek kifejezetten erre a célra lettek tervezve, így kellő hatásfokot érnek el. A 4,4 tonnás Bicchi trágyaszóró például hátsó kiszórást végez. A raktérbe elhelyezett anyagot egy speciális rendszer juttatja közvetlenül az elosztó részhez. Többnyire a kiszórás az utánfutó szélességének a vonalában történik, ami ilyen formában lehetővé teszi a gyümölcsösök, szőlészetekben való alkalmazását. A kisebb méretből adódóan, a manőverezés is könnyebben elvégezhető.
Fontos ugyanakkor megválasztani a megfelelő időpontot a trágya kijuttatására. A kulcskérdés továbbá a talajélet fokozása, ugyanis ez tudja megfelelően hasznosítani a komponenseket. A túlságosan degradálódott földeken hiába történik meg a szerves anyagok kijuttatása, mert azok egy része ammóniaként elpárolog vagy nitritek formájában kimosódik az első nagyobb esőzés során. Az egytengelyes trágyaszóró kocsi költségeiben általában kedvezőbb a nagyobb, kéttengelyes kivitelekhez képest, valamint kisebb önsúlyából adódóan, nem terheli meg olyan szinten a talajfelszínt, amivel csökkenthető a tömörödés mértéke.
A kiosztó szerkezet nagy fordulatszámon dolgozik, amivel egyenletesen végzi el a munkát. Az utánfutóhoz kiegészítőként rendelhető magasító, ami lehetőséget kínál nagyobb mennyiségű trágya felhelyezésére. Meghatározó a kiosztás mértékének függvényében, hogy jó morzsalékos szerkezettel rendelkezzen komponens, különben csak nagyobb összeálló darabok formájában fog kijutni az a felszínre, ami nehezen hasznosul a későbbiekben.