Vajon miért van az, hogy a régi ajtók bizonyos időszakokban nem csukódnak úgy ahogy kell és még olyan is van, hogy néha nyikorognak? Az új ajtókkal vagy egyes új darabbal ez miért nem történik meg? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, vissza kell térnünk a dolgok eredetéhez, mégpedig a gyártáshoz. A régi ajtók sem azért engedelmeskednek olykor nehezebben, mint az újjak, mert el telt felettük az idő, hanem azért, mert kivétel nélkül mind eredeti fából készültek. Bizony az ajtónak nemcsak a minősége, hanem annak az anyaga is meghatározza, hogy miként viselkedik majd az idők folyamán.
Az pedig, hogy nehezen csukódik, néha azért van, mert megdagad a nedves levegő, a pára, a hőingadozás miatt. Ez nem természetellenes folyamat, viszont elkerülhetetlen. A modern, furnér ajtóknál teljesen más a helyzet. Fontos tudni, hogy a furnér beltéri ajtó természetes eredete miatt minden ajtó más rajzolattal rendelkezik, így elkerülheti azt a monotonitást, amit például a másik véglet, a műanyag nyújtana.
Ezek nem eredeti fából készültek, hanem valamilyen apríték és ragasztó keverékéből. Így ebben az esetben nem történik meg, hogy az anyag elveszíti az eredeti formáját vagy meghajlik. Abban az esetben sem kell lemondjon a megrendelő az eredeti fa ajtó kinézetről, hogyha ezen változat mellett dönt, ugyanis a furnérnak köszönhetően ugyanolyan kinézete lesz, mintha fából készült volna. Hogyha valaki az egyformaságra hajt, az sem szabad elkeseredjen, ugyanis még ebben az esetben sem történhet meg, hogy ne találjon magának a megrendelő két vagy akár több olyan darabot, ami megszólalásig ne hasonlítana egymásra.
Nemcsak a szín esetében, de még az erezet tekintetében is vannak nagyon nagy hasonlóságok, amelyeket csak a nagyon kritikus szemlélő vesz észre. Erről a dologról viszont már nem is lenne szabad többet beszélni. Látni, tapasztalni és dönteni kell, hogy kinek mi a fontosabb. Ez a furnérozott megoldás nemcsak a precizitást kedvelőknek tetszik, hanem a természetvédőknek is. Döntsön okosan és ha kell, vonjon be szakembert is!